Az államfő - aki a helyzet társadalmi, gazdasági, egészségügyi és szociális következményeit is sorra vette felszólalásában - arra hívta fel a figyelmet, hogy a vízzel kapcsolatos katasztrófák száma és az okozott károk mértéke is jelentősen nőtt az utóbbi időben.

Áder János számos javaslatot fogalmazott meg a tanácskozáson. Ezek között szerepel, hogy a párizsi klímamegállapodás végrehajtása során olyan rendszert kell kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy a következő 30 évben a globális üvegházhatású gázkibocsátás 10 évente megfeleződjön.

Meg kell teremteni annak feltételeit is - folytatta -, hogy az egyezményhez ne csak a szuverén államok, hanem városok, tartományok, szövetségi államok is csatlakozhassanak, mert az komoly lendületet ad a végrehajtásnak.

Az államfő emellett a megállapodás kiterjesztését sürgette a tengeri hajózásra, továbbá felvetette a légiközlekedési szabályok szigorításának megfontolását.

Szorgalmazta a vizes infrastrukturális befektetések megduplázását a következő öt évben, s erre a Tisza példáját hozta, ahol a nemrég épült illetve épülő 12 szükségtározó akár 1 méterrel is csökkentheti a vízszintet árvíz esetén, s a fölösleget képes aszályos időszakra tározni.

A klímavédelmi források legalább egyharmadát az ellenállóképességet segítő vízügyi befektetésekre kell fordítani - jelentette ki, kifejtve: ezek között kell szerepelnie a vízbázis-védelemnek, a korszerű öntözés megteremtésének, a szennyvíz-újrahasznosítás biztosításának, a hálózati veszteségek csökkentésének, a sótalanításnak és az árvízvédelemnek.

A köztársasági elnök arra is javaslatot tett, hogy az ENSZ szervezetén belül egy központi felelőse legyen a vízügyi kérdésnek, amely értékelése szerint gyorsabb és hatékonyabb reagálást tenne lehetővé. Jelenleg 28 ügynökség foglalkozik vizes kérdésekkel a szervezetben és egy további koordinálja - magyarázta.

Az ENSZ-en belül létre kell hozni a vízügyi kormányzati egyeztetések fórumát, s szükség van egy azonnali beavatkozást lehetővé tevő, a mainál lényegesen nagyobb pénzügyi alapra, amely gyorsabban reagál az esetleges katasztrófákra. Áder János a forrásokat az ENSZ főtitkára alá rendelné, a méretét és a feltöltés módját pedig neves közgazdászokkal határoztatná meg.

Áder János előadásában egy, a földfelszín hőmérsékletének elmúlt 130 éves változását nyomon követő videografikát is bemutatott. Ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy ha a párizsi egyezményt mindenki betartja, akkor is 2,7 foknál köt ki a folyamat, ami még mindig magas ahhoz, hogy biztonságban tudhassuk magunkat.

Az államfő beszélt arról is, hogy az áradások és aszályok egyre gyakoribbá válnak, romlanak az élelmiszertermelés feltételei, erősödnek a társadalmi konfliktusok és mindezek következtében tömeges migráció várható.

A Világbank nemrég közzétett elemzésére hivatkozva kiemelte: az árvíznek kitett anyagi javak mértéke elérheti a 45 ezer milliárd dollárt.

Az aszályról szólva pedig azt említette: a szíriai polgárháborút is három éves, soha nem látott aszály előzte meg.

Évente 10-12 millió hektár válik alkalmatlanná a művelésre, ez Magyarország termőterületének másfélszerese - hívta fel a figyelmet.

Hat ország - nagyjából 20 millió ember - már most súlyos éhínséggel érintett, s ez az arány rövidesen megduplázódhat - hangoztatta az államfő, aki arról is beszélt: a polgárháború sújtotta Jemen nagyvárosaiban 2-3 éven belül nem lesz megfelelő mennyiségű víz, s ma is az évszázad legsúlyosabb kolerajárványa pusztít ebben az országban.

Másodpercenként egy ember kénytelen elhagyni az otthonát árvíz vagy aszály miatt - emelte ki Áder János, hozzátéve: 2025-re az előrejelzések szerint 2,5 milliárd ember él olyan területen, amely intenzív vízhiányosnak számít, azaz két hónapon keresztül a folyamatos vízellátás nem biztosított.