Az állásfoglalás szerint az EP-képviselők Törökországgal összefüggésben a jogállamiság helyzetének súlyos romlását emelték ki és elítélték, hogy a március végén tartott helyhatósági választásokon több demokratikusan megszavazott polgármestert terrorizmussal hoznak kapcsolatba. A képviselők bírálták, hogy a megvádolt polgármestereket önkényes módon kormánymegbízottakkal helyettesítenek, amely tovább rontja Törökország demokratikus helyzetét.

Állásfoglalásában az EP plenárisa arra szólította fel a török hatóságokat, hogy helyezzék vissza pozíciójukba a demokratikusan megválasztott tisztviselőket, akiknek megalapozatlan állítások alapján akadályozták meg, hogy elfoglalják hivatalukat.

Az Európai Parlament elítélte azt is, hogy más megválasztott tisztviselőket elbocsátással fenyegettek meg, köztük Isztambul új polgármesterét, és arra szólította fel az ország hatóságait, hogy tartózkodjanak a további megfélemlítésektől.

Az EP-képviselők Iránt arra szólították fel, hogy feltétel nélkül engedjen szabadon minden olyan önkényesen bebörtönzött jogvédő nőt, akik a homlokot részben eltakaró hidzsáb kötelező viselése ellen tiltakoznak. Valamint az összes, a véleménynyilvánítás és a békés gyülekezés szabadságának gyakorlása miatt bebörtönzött, vagy vizsgálati fogságban tartott emberi jogvédőt is.

"Az EP támogatja az emberi jogokat védelmező iráni nőket, akik a nehézségek és a várható következmények ellenére is kiállnak véleményük mellett" - fogalmaztak.

Az EP-képviselők továbbá az iráni börtönökben fogva tartott, uniós és iráni kettős állampolgárok szabadon bocsátását követelték, és arra szólították fel a hatóságokat, hogy működjenek együtt az uniós képviselettel az országban jelenleg fogva tartott kettős állampolgárok átfogó listájának összeállítása érdekében.

Mianmarral kapcsolatban az EP-képviselők elítéltek minden olyan emberi jogsértést, amelyek az ENSZ szerint az ország rohingya kisebbsége ellen elkövetett népirtásnak és emberiség elleni bűncselekménynek minősülnek.

Aggodalmuknak adtak hangot a tartós, folyamatban lévő konfliktus miatt, és ismételten felszólították a mianmari kormányt, hogy azonnal hagyjanak fel a jogsértésekkel.

Az állásfoglalás amellett, hogy elismerte a szomszédos Banglades kormányának a befogadott menekültek ellátása érdekében kifejtett erőfeszítéseit, arra szólította fel a hatóságokat, hogy ne sürgessék a rohingyák visszatérését az életüket veszélyeztető Mianmarba.

A képviselők végezetül üdvözölték az ENSZ Hágában működő legfőbb bírói szerve, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyészének azon döntését, hogy nyomozást indít a rohingya lakosság ellen 2016 óta folyamatosan elkövetett bűncselekmények ügyében.