- hívja fel a figyelmet a Deloitte. A tanácsadó cég közleményében ismerteti: jelenleg, ha egy brit webshopból vásárol valaki, legtöbbször az ottani, 20 százalékos áfára kell számítania a vételárban. Ha ezt kifizette, és megérkezett Magyarországra az áru, nincs más dolga.

A Brexitet követően azonban a helyzet teljesen megváltozik. A brit webshop nem fogja beszámítani az áfát a termék árába, így az ár nagyon vonzónak tűnhet. Az áru megérkezésekor azonban előfordulhat, hogy a vevőnek kell gondoskodnia a magyar áfa (27 százalék) és esetleg a vám megfizetéséről, valamint az adminisztrációról - mutat rá Gábor Zoltán, a Deloitte Magyarország Brexit szakértője.

A fizetendő összeg nagysága a termék értékétől függ majd. Ha a megrendelt áru értéke 0-22 euró között van, akkor sem áfa, sem vám nem terheli a vásárlót, 22,1 és 150 euró között már magyar áfát kell fizetnie a vásárlónak, 150 eurót meghaladó vásárlás esetén pedig az áfa mellett már vámra is számíthat.

A helyzetet az is nehezíti, hogy 22 eurós értékhatár fölött az adminisztrációval is foglalkozni kell, a termék kézhez kapásához ugyanis vámeljárást kell kezdeményezni az illetékes vámhivatalnál - igaz, 150 euró alatt a vámot nem kell megfizetni. Kényelmi szolgáltatásként meg lehet ezzel bízni a szállítót is, de akkor újabb költséggel kell számolni, ami több ezer forintra rúghat - hívja fel a figyelmet Aracsi Bernadett, a Deloitte kereskedelmi iparágra specializálódott csoportjának szakértője.

2021-től ismét jelentős fordulat jön, ugyanis az Európai Unióban előreláthatólag úgy változik majd a rendszer, hogy minden, nem EU-s webshopból vásárolt terméken legyen áfa, mégpedig a vásárló tartózkodási helye szerinti, valamint az első eurótól kezdve, és értékhatártól függően vám is fizetendő. A jó hír, hogy ezeket a tételeket majd az eladónak kell rendeznie - írja közleményében a Deloitte.