Felderítő repülőgépet küldött a kínai hadsereg a vitatott hovatartozású Tiaojü-szigetek felé, amit Japán válaszul 8 vadászgéppel űzött ki az övezetből. A szigetcsoport alatt hatalmas kiterjedésű földgázmező húzódik, s mindkét ország magáénak követeli a területet. A kínai kommunista párt főtitkára szerint csapataiknak készen kell állnia a valódi harcra.

A kínai külügyi szóvivő csütörtökön teljes mértékben 'normálisnak' nevezte, hogy egy kínai felderítő repülőgép csütörtökön berepült a kelet-kínai-tengeri vitatott hovatartozású szigetek légterébe. Hung Lej egyúttal azt hangoztatta, hogy Japánnak le kell állítania a szigetek vizeire és légterébe történő belépést, mert 'a szigetek Kína területének szerves részét képezik ősidők óta'. Az állami óceánügyi hivatal csütörtökön közölte, hogy a négy őrhajóval közösen végzett tengeri és légi járőrtevékenység keretében egy repülőgépe berepült a szigetek légterébe.

Japán nyolc F-15-ös vadászgépet küldött a kínai gép elűzésére, majd Tokió hivatalosan is tiltakozott a 'közigazgatása alá tartozó szigetek felett történt légtérsértés' miatt.

Kínai hajók hónapok óta rendszeresen jelen vannak a Tiaojü-szigetek (japán elnevezéssel Szenkaku-) térségében. A japán parti őrség állítása szerint eddig 15 alkalommal 'léptek be japán területi vizeire'. Kína a napokban indította útnak új, legnagyobb halászati őrhajóját a szigetekhez.

A két ország között azóta vált rendkívül feszültté a viszony, hogy a japán kormány megvásárolt és állami rendelkezés alá vont a szigetcsoport öt szigete közül hármat, s ezzel megváltoztatta a korábbi státus quót.Ezt követően a kínai diplomácia nemcsak azt deklarálta számtalan alkalommal, hogy a szigetek felett teljes szuverenitással rendelkezik, de azt is igyekszik bizonyítani, hogy azok kínai, nem pedig japán fennhatóság alá tartoznak. Tokió ennek az ellenkezőjét állítja.

Az amerikai kongresszus nemrégiben elfogadta azt a törvénytervezetet, amely szerint az Egyesült Államok elismeri, hogy a szigetek japán közigazgatás alá tartoznak, mivel a fennhatóságot a II. világháború után Washington ruházta át Tokióra. A törvény végleges elfogadása esetén az Egyesült Államok kötelezné magát arra, hogy egy katonai támadás esetén védelmére kel Japánnak.Kína a Tokió és Washington közötti - Peking nélkül kötött - 'alkut' a 'hidegháború termékének', tekinti, amely mint a szóvivő korábban fogalmazott: 'nem sértheti egy harmadik ország érdekeit'.

Hogy a kínai vezetés komolyan gondolja a szigetcsoportok melletti fegyveres kiállást, azt igazolja az is, hogy Hszi Csin-ping, a kommunista párt főtitkárta egy dél-kínai katonai bázison felszólította a tiszteket és helyetteiket: készüljenek fel valós harci körülményekre, s a 2,3 milliós hadsereg katonái körében, is tudatosítsák a készenlétet. A Hszinhua hírügynökség tudósítása szerint Li Csie, egy katonai kutatóintézet professzora megjegyezte, a 'valódi harcra' történő utalás egy olyan időszakban került sor, amikor az országnak 'a nemzet tengeri birtokán', így a kelet-kínai-tengeri Tiaojü-szigeteknél és a Dél-kínai-tengeren több bizonytalansági tényezővel kell szembe néznie.