Az elárverezésre kijelölhető ingatlanok kis hányadát jelölték ki kényszerintézkedésre a pénzügyi szolgáltatók - írja a Világgazdaság a PSZÁF adataira hivatkozva. A második negyedévéig összesen 20 ezer 912 lakást és házat jelöltek ki árverésre a piaci szereplők, ami az érintett 115 ezer lakás nem egészen egyötöde - írja a Világgazdaság.

A legtöbb, árverezésre kijelölt ingatlant Budapesten és Pest megyében tartják nyilván, itt már eddig több mint 5500 lakás esett bele az értékesítendő körbe. Persze az alacsony arányban a kvótarendszer is szerepet játszik: ennek lényege, hogy az érintett ingatlanok száma alapján meghatározzák, hogy negyedévente hány lakást lehet eladni. Ennek az eljárásnak az a célja, hogy a bedőlt hitelekkel érintett lakások ne egyszerre szabaduljanak rá a piacra, hiszen az árcsökkenéshez, illetve túlkínálathoz vezetne, amely sem a pénzügyi szolgáltatóknak, sem a lakosságnak nem áll érdekében. Ugyanakkor a bankok a számukra meghatározott kvótát sem használják ki teljes egészében: a PSZÁF adatai szerint a 2011 vége óta eltelt hét negyedévben 68 és 84 százalék között motgott a kihasználtság, amely negyedévente általában 2-3 ezer ingatlan kényszerértékesítését (illetve arra kijelölését) jelentette.

A visszafogott értékesítési ütemben több tényező is szerepet játszhat. Legikább az, hogy a bankoknak meguknak sem áll érdekükben, hogy az árverezés stádiumába jusson egy szerződés, hiszen az – a közhiedelemmel ellentétben – borítékolt veszteséget jelent. Másrészt a lakóingatlanok iránti kereslet is változatlanul igen alacsony szinten mozog, ezért a kialakuló eladási árakkal kapcsolatban sem lehet sok jóra számítani.

A hitelek minősége viszont igen szomorú képet mutat. A PSZÁF adatai szerint csak a bankszektorban 909,3 milliárd forintot ért el az első negyedévben a 90 napon túli késében lévő jelzáloghitelek állománya.