Magyarország gyűjtő-elosztó központtá lépett elő az európai logisztikai hálózatban, míg a vasúti árufuvarozás jelentős költségnövekedéssel és jövedelmezőségi problémákkal küzdött, az intermodális fuvarozás kiemelkedő, 122 százalékos növekedést ért el 2024-ben - közölte a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) hétfőn az MTI-vel.

Kifejtették, a Hungrail Magyar Vasúti Egyesület adatai szerint 2024 utolsó negyedévében a vasúti árufuvarozók fajlagos költségei 10,3 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest, míg a fajlagos bevételek csupán 2,2 százalékkal nőttek. Ez a különbség jelentős jövedelmezőség-romlást eredményezett, amit a szektor nem tudott díjemeléssel kompenzálni. A költségnövekedés fő okai az üzemeltetési költségek, a kocsivizsgálói költségek és a hálózat-hozzáférési díjak emelkedése, valamint a nemzetközi fuvarok esetében az árfolyamváltozások voltak.

Ezzel szemben az intermodális fuvarozás látványos fejlődést ért el 2024-ben, az MLSZKSZ adatai szerint a magyarországi intermodális terminálokra érkező és induló forgalom 122 százalékkal nőtt 2023-hoz képest, ami kiemelkedő teljesítmény az európai stagnálás közepette. Ez a növekedés tette lehetővé, hogy Magyarország először lépjen fel gyűjtő-elosztó HUB-ként az európai intermodális fuvarozási hálózatban.

A rakott konténerek száma 33,8 százalékkal, a félpótkocsis vasúti forgalom pedig 21,3 százalékkal nőtt, részben a gyárépítésekhez kapcsolódó kampányszerű beszállítások, részben az Észak-Szerbiába és Nyugat-Romániába irányuló új forgalmi kapcsolatok miatt. Az üres konténerek száma 3,4 százalékkal csökkent, ami a hazai export erősödését és a szomszédos országokba irányuló nemzetközi forgalom élénkülését jelzi. A növekedést támogatta az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) keretében megvalósított félpótkocsis közúti forgalmak vasútra terelésének pozitív hatása, valamint új vidéki terminálok megjelenése, amelyek ígéretes lehetőségeket nyitnak a jövőben - írták a közleményben.
Kitértek arra, hogy a vasúti és az intermodális fuvarozást egyaránt hátráltatták a 2024-es vasúti pályaépítési munkálatok, például a Budapest-Belgrád vonal, a Gubacsi híd rossz állapota és a Kelenföld-Ferencváros közötti harmadik vágány építése. A nem megfelelően koordinált vágányzárak jelentős forgalmi zavarokat okoztak, vonatok torlódását és terminálok elszigetelődését, valamint a terminálokon hektikusan jelentkező csúcsidőszakokat eredményezve. Az MLSZKSZ szerint a vasútépítési projektek során nem fordítanak elegendő figyelmet az ideiglenes építmények használatára, például kerülővágányok, ideiglenes közúti átjárók, peronok vagy felüljárók, jelző- és biztosítóberendezések, sávterelők csökkenthetnék a forgalmi zavarokat.

A szövetség közleményében jelezte, a tengeri rakott konténerforgalom 2024 első negyedévében 13 százalékkal csökkent 2023 azonos időszakához képest, amit az európai gazdasági recesszió, a hazai fogyasztás visszaesése és az Adeni-öböl konfliktusa okozott. A második negyedévben a tengeri forgalom behozta lemaradását, rendezettebb forgalom mellett nagyobb tengeri kapacitás állt rendelkezésre, így az első negyedévben tapasztalt forgalomcsökkenés után a második negyedévben az első negyedéves forgalmi elmaradás is jelentkezett.

Legnagyobb feladat a versenyképesség helyreállítása.
Fülöp Zsolt Károly, az MLSZKSZ elnöke a közleményben úgy fogalmazott, a magyar vasúti és intermodális fuvarozás előtt álló legnagyobb feladat a versenyképesség helyreállítása és az infrastrukturális kihívások kezelése. Az MLSZKSZ javasolja a vasúti pályaépítési munkálatok koordinációjának fejlesztését, a vágányzárak minimalizálását és az ideiglenes építmények alkalmazását a felújítások során - tette hozzá a szövetség elnöke.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) a hazai logisztikai és közlekedési szakma egyik meghatározó szervezete, amely a magyar logisztikai szolgáltató központok mintegy 90 százalékát fogja össze, lefedi a komplett szolgáltatási láncot. Tagsága 91 szervezetből áll, a tagság árbevétele 2023-ben elérte a 1100 milliárd forintot.