Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Alsónánán mond ünnepi köszöntőt az evangélikus templom kertjében. Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár és Jakab István, az Országgyűlés alelnöke Sárrétudvarin az évforduló alkalmából készült emlékmű átadásán mond köszöntő beszédet, amely után istentiszteletet tartanak és megkoszorúzzák az emlékművet.

Budapesten 16 óra 30 perckor egy percre megáll a budapesti közösségi közlekedés. A Magyar Szentek templomában mise után trianoni emléktáblát avatnak, a megemlékezésen beszédet mond Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára. Az évforduló alkalmából a Budavári Önkormányzat a határokon kívül született magyarok emlékművei előtt rója le tiszteletét. Az emlékséta délben Batthyány Lajos Batthyány téri szobránál kezdődik, és 16.30-kor a Széll Kálmán téren ér véget, ahol egyperces néma megállással emlékeznek a békeszerződés aláírására.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere megnyitja Sárkány Győző Ferenczy Noémi-díjas grafikusművész "Trianon anzix" című kiállítását az A38 hajón. A Magyar Nemzeti Múzeum össznemzeti fotókiállítást rendez az 1920-ban elszakított országrészek kulturális, művészeti kincseinek fotóiból.

A gazdagréti Szent Angyalok plébánia, a Hegyvidéki Trianon Harangja Társaság és a Magyar Asszonyok Érdekszövetsége "Trianon élt, Trianon él! Trianon élni fog?" 1920-2020 címmel emlékműsort rendez a Szent Angyalok plébániatemplomban. Az eseményen ünnepi beszédet mond Szederkényi Károly esperes, Koltay Gábor filmrendező, Galla János, a Hegyvidéki Trianon Harangja Társaság ügyvivője és Szőnyi Kinga, a Magyar Asszonyok Érdekszövetségének elnöke.

A Hősök terén száz táncos néptáncelőadásával, Ferencvárosban száz fával emlékeznek meg a békeszerződés aláírásáról, civil kezdeményezésre pedig vonulást szerveznek a Parlamenthez az V. kerületi Szabadság térről.

^{A kép illusztráció (Fotó: MTI/Komka Péter)}

Ácson a megemlékezés keretében a Duna-parton és a Duna másik partján fekvő felvidéki településen Csallóközaranyoson tábortüzet raknak, Isaszegen a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség őrtüzet gyújt a trianoni gyásznap századik évfordulója alkalmából.

Sopronban többi között felavatják a Trianoni Emlékparkot, ahol mások mellett beszédet mond Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár. Miskolcon elhelyezik a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Nemzeti Összetartozás Emlékművének alapkövét, Debrecenben gyászlobogót vonnak fel és koszorúzást tartanak a Magyar Fájdalom szobránál. A Kecskeméti Nemzeti Színház pedig emlékműsorra készül, amelyet online közvetítenek.

Győrben az összetartozás tüzével, Komáromban száz ágyúlövéssel emlékeznek meg az eseményről. Emellett megemlékezést tartanak többi között Gyulán, Pécsen, Kaposváron, Székesfehérváron, Móron, Zalaegerszegen és Szolnokon is.

A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta, és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a trianoni szerződést, amely kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették. Mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: "a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme".