Jelentette ki a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára hétfőn Budapesten a tárca szakmai rendezvényén.

V. Németh Zsolt Az európai környezet állapotának és jövőjének bemutatása az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) SOER 2015 kiadványán keresztül című konferencia megnyitóján elmondta: a hazai környezetpolitika kiemelt célja, hogy Magyarország gazdasági fejlődése, a természeti erőforrások és értékek megőrzése, fenntartható hasznosítása mellett menjen végbe és érvényesüljön az alaptörvényben megfogalmazott egészséges élethez való jog. Az egészséges környezet pedig nemcsak életminőségünket határozza meg, hanem versenyképességünkre is hat - tette hozzá.
Magyarország környezeti állapotának javulásáról elmondta: az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990 és 2012 között sikerült 36,5 százalékkal csökkenteni.
Az államtitkár megnyitójában kitért arra is, hogy a környezet állapotának javítása, természeti erőforrások bölcs hasznosítása, a környezeti szabályozás korszerűsítése kedvez az ökohatékony fejlett gazdasági szerkezet kialakításának.

Makai Martina az FM Környezetfejlesztési Főosztályának vezetője előadásában bemutatta az Európai Környezetvédelmi Ügynökséget (EEA) és partnerhálózatát az Európai Környezeti Információs és Megfigyelő Hálózat (EIONET) felépítését és működését. Elmondta, hogy az ügynökséget egy uniós rendelet hívta életre még 1990-ben, de csak 1994-ben kezdte meg működését; az intézmény székhelye Koppenhágában található. Az EIONET kialakítása szervesen összefügg az EEA felállításával. Az EEA legfontosabb feladatának nevezte az ötévenként megjelenő kiadvány, a SOER jelentések kidolgozását és hozzátette, hogy Európa környezeti állapotfelméréséhez és jövőbeni lehetőségeinek vizsgálatához a szükséges információkat a 39 országot tömörítő EIONET szolgáltatja. A 39 országból 33 tagja az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek, 6 pedig együttműködik az ügynökséggel.

Makai Martina beszélt arról is, hogy a magyarországi EIONET 150 taggal rendelkezik, ebből 30 intézmény, amelyek között kormányzati háttérintézmények és egyetemek is vannak.

A konferencián Peder Jensen, az EEA Partnerships and Network program vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell ismernünk bolygónk korlátait, amelyeket aztán nem szabad átlépnünk még akkor sem, amikor jobb élet után kutakodunk.

Az előadó kitért a SOER elemzés fontosságára és úgy fogalmazott, hogy a múltban az egyes környezetvédelmi jelentések csak állapotfelmérések voltak, a SOER azonban az EU által előírt célokat, a 7. környezetvédelmi akcióterv elvárásait is közvetíti az európai uniós döntéshozók felé.

Annak érdekében, hogy 2050-re jól éljünk az ökoszisztéma határain belül, szükséges a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus mérséklése és a körkörös gazdaság kiépítése - emelte ki beszédében Peder Jensen.
A biológiai sokszínűség problémájával kapcsolatban elmondta, hogy törekednünk kell a teljes ökoszisztéma feltérképezésére a mezőgazdaságon át, a növényvédő szerek hatásainak vizsgálatain keresztül, hogy az EEA egy hosszú távon alkalmazható megoldást tudjon kínálni a biodiverzitás megőrzésére az Európai Unió gazdasági szereplőinek.

Beszámolt az Európai Unió jelenlegi környezetvédelmi politikájáról, amely négy elemre az enyhítés, elkerülés, alkalmazkodás és a helyreállításra épül. Ugyanakkor megjegyezte: Európa önmagában kevés ahhoz, hogy a világban zajló környezetkárosító folyamatokat feltartóztassa.