Az államfő az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint ezt kedden a Nagy-Britannia vezette Egyesített Expedíciós Erők országainak vezetőihez intézett beszédében mondta. A London kezdeményezésére 2012-ben elindított, földön, vízen, levegőben végrehajtandó hadműveletre tervezett egyesített haderőnek jelenleg tíz észak-európai ország a tagja: Nagy-Britannia mellett Dánia, Finnország, Észtország, Izland, Lettország, Litvánia, Hollandia, Svédország és Norvégia.

"Egyértelmű, hogy Ukrajna nem lesz tagja a NATO-nak. Ezt értjük, hisz értelmes emberek vagyunk. Évek óta hallunk az állítólagos nyitott ajtókról, de azt is hallottuk, hogy nem léphetünk be (a NATO-ba). Ez igaz, és örülök, hogy az ukrán emberek is kezdik megérteni, ezért magunkra támaszkodunk, illetve partnereinkre, akik segítenek bennünket" - jelentette ki Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna most nem a NATO-szerződés 5. cikkelyének alkalmazását kéri, hanem csak a légtér lezárását, amivel véget lehetne vetni az orosz légicsapásoknak. "Az együttműködés új formáira, új elszántságra van szükségünk. Ha nem tudunk bemenni egy nyitott ajtón, akkor olyan közösségekkel kell együttműködnünk, amelyek segítenek és megvédenek bennünket, mint például az önök szövetsége, valamint megbízható garanciákat kell kapnunk" - hangoztatta az elnök.

Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára kedden úgy vélekedett, hogy Ukrajnának új védelmi szövetséget kell kötnie, amelyben legalább egy atomfegyverrel rendelkező ország is benne van. Szerinte ez az ország Nagy-Britannia lehet. "A második világháború után létrehoztak számos nemzetközi szervezetet, amelyeknek nincs befolyásuk semmire, csak az aggodalmukat képesek kifejezésre juttatni. Ukrajnának egy új védelmi szövetséget kell kötnie, amelynek részese egy atomfegyverrel rendelkező ország. Egyelőre ez Nagy-Britannia" - fejtette ki a tisztségviselő.

Mihajlo Podoljak, az elnöki iroda vezetőjének tanácsadója közben a Twitteren közölte, hogy kedden folytatódnak az ukrán-orosz béketárgyalások. Szavai szerint a megbeszélések napirendjén elsősorban a tűzszünet és az orosz csapatok Ukrajna területéről való kivonásának kérdései szerepelnek.

Ljudmila Denyiszova ukrán emberi jogi biztos kedden közzétette, hogy az Ukrajna elleni teljes körű háború február 24-i kezdete óta mostanáig az orosz erők támadásaiban három újságíró vesztette életét - két ukrán és egy amerikai -, továbbá legalább 35 sérült meg. "A megszállók harcot folytatnak azok ellen is, akik ukrajnai háborús bűneikről objektíven tudósítanak: újságírókat lőnek és ölnek meg" - mondta az ombudsman.