Városlista
2024. március 29, péntek - Auguszta, Bertold

Kaposmenti Társulás

A Kapos-menti „Segítő kéz”Alapszolgáltató Intézmény működési feltételeinek javítása

TOP-4.2.1-15-TL1-2016-0004
A Kapos-menti Terület- és Vidékfejlesztési Társulás pályázati támogatásban részesült a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: TOP) keretén belül TOP-4.2.1-15. Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése tárgyú felhívásból.


Kedvezményezett neve

Kapos-menti Terület-és Vidékfejlesztési Társulás

Projekt címe

A Kapos-menti „Segítő kéz”Alapszolgáltató intézmény működési feltételeinek javítása

Támogatás összege

7.340.126 Ft

Támogatás mértéke: 100 %

Projekt kezdő dátuma

2017.07.01.

Projekt befejezésének tervezett dátuma

2017.09.30.

RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS A PROJEKTRŐL

A Kapos-menti Terület és Vidékfejlesztési Társulás által fenntartott Kapos-menti „Segítő kéz” Alapszolgáltató Intézmény 2016. január 04-én kezdte meg munkáját a Családsegítő és gyermekjóléti, illetve a Házi segítségnyújtás szolgáltatásokkal.

Az intézmény székhelye: 7341 Csikóstőttős, Hunyadi tér 24., telephelye: 7251, Kapospula, Szabadság u. 4 szám, nyitva álló helyisége: 7228 Döbrököz, Iskola utca 4. A Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat tekintetében 12 településen (Attala, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Gyulaj, Jágónak, Kapospula, Kaposszekcső, Kocsola, Kurd, Nak) látjuk el a faladatainkat, a Házi segítségnyújtás szolgáltatás pedig 11 település (Attala, Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Jágónak, Kapospula, Kaposszekcső, Kocsola, Kurd, Nak) vonatkozásában kapott működési engedélyt.

Jelenlegi telephelyükön két irodahelyiség, egy várakozóhelyiség, egy interjúszoba, konyha és mosdó áll a rendelkezésükre. Ez az infrastruktúra jelenleg kiszolgálja az intézmény dolgozóinak és az ellátottaknak az igényeit. A későbbiekben számos olyan, a munkáikat érintő esemény, illetve szakmai program várható, amelyhez eszközbeszerzés szükséges. Az eszközök, bútorok, berendezési tárgyak kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy megfeleljenek az igénybe vevők életkori sajátosságainak, egészségi és mozgásállapotának.

A projekt illeszkedik a Társulás Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciójához, illetve valamennyi intézményalapító önkormányzat képviselő-testülete támogatja a projekt megvalósítását.

Célcsoport bemutatása

A Dombóvári járás a Dél-Dunántúli régióban, Tolna megye dél-nyugati csücskében helyezkedik el, a 3 megyehatár találkozásában. A járás egyetlen városa Dombóvár, a falvak közül 4 apró-falu. A lakosság egyenlőtlenül oszlik meg a települések között. A lakosság számának egyenletes elöregedése, lassú fogyása jellemző. A munkaképes lakosságra az alul-iskolázottság jellemző. A járásban csak középiskolák vannak, melyek a járás központjában, Dombóváron találhatók, felsőoktatási intézmény nincs. Komoly problémát jelent a szakképzésből adódó szakmunkáshiány. Különösen kevés a szakképzett, minőségi munkaerő a mezőgazdasági szektorban. A kistérségben a vállalkozások száma rendkívül egyenlőtlenül oszlik meg. A térségben közel 1250 vállalkozás működik, melyek többsége mikro-vállalkozás. Dombóvárt követően a legtöbb vállalkozás Kaposszekcsőn található, amely részben az itt működő ipari parknak köszönhető. A vállalkozások között elsősorban a szolgáltató szektor jelentős. A turisztikai vállalkozások területi egyenlőtlensége is megfigyelhető a térségben, jelentős turisztikai vonzerő Dombóvár-Gunaras. A térség elsősorban mezőgazdasági jelleget mutat, a legjelentősebb mezőgazdasági vállalkozás a Dalmand Zrt. Dalmandon található, mely mintegy 380 főt foglalkoztat. A 61-es főút miatt a járás megközelíthetősége jó. A járás mind a 15 településéről Dombóvár, mint járásközpont közúton megközelíthető. Az Intézmény ellátotti területén a lakosság korcsoportos megbontása 2014. január 01-jén a a Megalapozó dokumentum 2. mellékletében, a településszintű munkaerő-piaci adatok a a Megalapozó dokumentum 3. mellékletében, az Intézmény ellátási területén a lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint (2011.) a Megalapozó dokumentum 4. mellékletében találhatók.

A nyilvántartott álláskeresők száma az elmúlt években folyamatosan növekszik, a válság a munkanélküliséggel kapcsolatos problémákat általuk ellátott településeken is a fókuszba helyezte.

A tartós munkanélküliek egy része egészségügyileg, pszichésen alkalmatlan a munkavállalásra, illetve életformájává vált a munkanélküli állapot. A munkaügyi szervezet által nyújtott szolgáltatásokat (pl. álláskereső klub, képzés) esetenként veszik csak igénybe, jellemzően családi vagy egészségügyi okokra való hivatkozással a segítségnyújtást elutasítják. A tartós munkanélküliség elszegényedést, a lakhatási körülmények romlását, a szegénység átörökítését idézheti elő, kitörni belőle az idő előre haladásával egyre nehezebb.

Az elmúlt években felerősödött az alacsony iskolai végzettségűek kiszorulása a foglalkoztatásból. Az egyszerűbb betanított munkákhoz is egyre több esetben kérnek szakiskolai/szakmunkás bizonyítványt, még akkor is, ha az nem minden esetben kapcsolódik a munka jellegéhez. A munkáltatók részéről elvárás az új ismeretek iránti nyitottság.

Elmondható, hogy folyamatosan emelkedik a bankok és hitelintézetek felé eladósodott és a tartozások miatt kilakoltatott családok száma.

Az Intézmény ellátotti területén a 60 év felettiek száma, illetve megoszlása az állandó lakosságon belül 2014. január 01-jén, a Megalapozó dokumentum 5. mellékletében található.

Szükséges eszköz/bútor/berendezés/felszerelési tárgyak listája, amelyek megfelelnek az igénybe vevők életkori sajátosságainak, egészségi és mozgásállapotának, és a fejleszteni kívánt szociális alapszolgáltatás, a gyermekjóléti alapellátás nyújtásához szükségesek:

• Az egész teret kitölteni képes, átrendezhető tárgyalóasztalok, melyek segítségével mindenki kontaktusba kerülhet a megbeszélés összes résztvevőjével.

• Az asztalok mennyiségével arányos, hozzájuk igazodó méretű székek. Lehetőleg párnázott székek, amiken akár több órán keresztül is kényelmesen lehet ülni és beszélgetni.

• Zárt és nyitott szekrények beszerzése egyaránt szükséges, mivel a zárt szekrények alkalmasak azoknak a tárgyaknak a tárolására, amik nem minden esetben szükségesek (játékok, fejlesztő eszközök, adatlapok). A nyitott szekrényeken elhelyezhető dísztárgyak segítségével barátságosabbá válhat a helyiség légköre, ami megkönnyíti a szakmai munkánkhoz elengedhetetlen bizalmi kapcsolat kialakítását a hozzájuk segítségért forduló ellátottakkal.

• A gyermekek számára tervezett, az ő igényeikhez és méreteikhez igazodó 1 db asztal és a hozzá tartozó 4 db szék.

• Projektor és vetítővászon a prevenciós előadásokhoz.

• Színes nyomtató az ünnepekhez kötődő, az ellátott gyermekeknek szervezett foglalkozásokhoz felhasznált anyagok előállításához.

• Iratmegsemmisítő a dokumentumok rendezéséhez.

• Diktafon, ami sokszor segítséget jelenthet, amikor egyes esetkonferencia, vagy szakmai megbeszélés anyagát pontosan kell rögzíteni.

• Spirálozó a szakmai anyagok, jogszabályok lefűzéséhez.

• Lamináló gép a fontos és megőrzendő szakmai anyagok és szabályzatok biztonságos tárolásához.

• Digitális fényképezőgép a szakmai rendezvények és az ellátott gyermekeknek szervezett rendezvények megörökítéséhez.

A prevenciós tevékenység a különböző korú ellátottak számára számos témában lehetséges és szükséges.

Az Intézmény egyik családsegítő szakembere már nagy gyakorlatra tett szert a prevenciós előadások tekintetében. Az épület fejlesztését követően a probléma megelőzésre fordított szakmai tevékenység bővülhetne a prevenció számos formájával:

· Fiatalok legális és illegális szerhasználatának hatásairól

· Devianciajog változásai- Mi történik a büntető eljárás során?

· Mi az agresszió? Az agresszió kezelése.

· Párválasztás pszichológiája.

· Lelki egészség.

· Barátság, szerelem, szex.

· Biztonságos szórakozás.

· Fiatalkori prostitúció jelenléte, megelőzése.

Mint minden előadás során, a prevenciós foglalkozások alkalmával is célszerű és hatékony megoldás a projektoros vetítés alkalmazása, mivel amit nem csupán hallunk, hanem látunk is az sokkal könnyebben megragad gondolatainkban. Abban az esetben, ha kérdés merül fel a hallgatóságban, könnyen visszautalhatnak a már korábban elhangzottakra, ha azt képi úton is meg tudják jeleníteni.

Az Intézmény által ellátott családoknak sok esetben nem áll rendelkezésére gépjármű, a környező településeken működő tömegközlekedés pedig általában csak korlátozott lehetőségeket biztosít.

A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltatás feladatkörébe tartozik többek között az is, hogy figyelemmel kísérje, hogy a segítségre szoruló családok igénybe veszik-e a számukra szükséges ellátásokat. Ezek az ellátások lehetnek egészségügyi jellegűek és más szakemberek által nyújtott segítség. Ezen szolgáltatások közül legtöbb nem található meg az ellátás területét képező kistelepüléseken.

Egy gépjármű beszerzése nagy segítséget jelentene az Intézmény számára, mivel az ellátottakat el tudnák juttatni a problémájuk megoldásához elengedhetetlen szakemberekhez. Gyakran előfordul, hogy egy család komplex problémájának megoldása komplex szakmai segítséget igényel. Ilyen alkalmakkor esetmegbeszélést tartanak, ami az adott probléma megoldásában érintett összes szakember és gyakran a család tagjainak bevonásával történik. A kistérség településein nem minden esetben biztosítható egy olyan helyszín, ahol minden résztvevő egy időben jelen tud lenni. Ez a helyszín az intézmény telephelye lehetne, ahol a szükséges bizalmi légkör is kialakítható. Ebben az esetben pedig célszerű, ha a családot nem terhelik az odautazás költségeivel, illetve bonyolultságával. Amennyiben az Intézménynek rendelkezésére állna egy gépjármű, ezt a problémát is meg tudnák oldani.

A gépjárművet használó humán erőforrás a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltatás egyik családsegítője, aki egyben az intézményvezető. Az intézményvezető rendelkezik B kategóriás jogosítvánnyal, illetve adekvátan képes eldönteni, hogy melyik az a probléma, mely megoldásához nélkülözhetetlen a gépjármű használata.

A gépjárművel az intézmény által ellátott személyek, családok problémáinak megoldásában tudnának segítséget nyújtani. A gépjármű fenntartási költségei a projekt megvalósulását követően az intézményi normatíva összegéből biztosíthatóak.